Újragondolt szűrési rendszer és az egészségfejlesztési irodák (efi) hálózatának bővítése is szerepel a népegészségügy jövőjét és irányait meghatározó tervek között – derült ki a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján.

Augusztus 20. alkalmából állami kitüntetéseket adtak át a minisztériumok képviseletében Csák János, Vitályos Eszter, Hoppál Péter, Tállai András és Gulyás Gergely.

A Covid-19-pandémia az egészségügy számos aktuális kérdését háttérbe szorította. Ezek egyike az alapellátás kardiometabolikus prevenciós gyakorlata.

A változás szele elkezdett fújdogálni – fogalmazott egy szerdai konferencián Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója, aki szerint nemcsak előrelépésre, hanem forrásokra is van ígérvény a népegészségügy területén.

Alkoholizmus, dohányzás és szerhasználat, mint a koronavírus-fertőzés szövődményei lesz a témája a szeptember 25-ei rendezvénynek.

Nem prevencióra, hanem kórházi ágyakra költjük az egészségre fordított kiadások nagy részét, ennek ellenére mind a megelőzhető betegségek, mind az elkerülhető halálozás tekintetében a legrosszabbak a mutatóink a V4-ek sorában.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.

Nagy szükség volna a szakmailag megalapozott, meggyőző és hiteles kommunikációra és a példamutatásra – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, az ITM infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője.

Május 10-ével valamennyi egyetemi munkája és feladata alól felmentették a Debreceni Egyetemen a nemzetközileg is ismert és elismert népegészségügyi szakembert, prof. dr. Ádány Rózát – értesült a MedicalOnline.

A négy ország előtt álló népegészségügyi kihívások hasonlóak a többi EU-tagországéhoz.